27.fejezet

(Wake me up)
Wake me up inside
(I can’t wake up)
Wake me up inside
(Save me)
Call my name and save me from the dark
(Wake me up)
Bid my blood to run
(I can’t wake up)
Before I come undone
(Save me)
Save me from the nothing I’ve become

 


3 hét. 21 nap. Ez járt a fejemben. Annyira rövid idő. Tudom, hogy, majd hazalátogat meg minden, na de, ha hazajöhet három napra azt a családjával fogja tölteni. Totálisan bepánikoltam és ezt nem féltem kimutatni. Miért kéne? Nagyon nagyon fontos nekem. Szinte csak ő van az életemben. Nem tudom körülírni azt a fájdalmat amit érzek.
-Hé..mi a baj? -kérdezte Zayn.
-Hiányozni fogsz Zayn..nagyon -ismertem be. Felnevetett, mire ránéztem.
-Még nem mentem el -mosolygott.
-21 nap az kevés idő.
-Tudom -ismerte be. -Alexis, lenne kedved eljönni velem Franciaországba?
-Hogy mi? -nevettem fel kínosan. Azt hittem, hogy csak viccel. Esetleg a feszült hangulatot próbálja egy ilyen poénnal kicsit jobbá tenni. Én? Vele? Franciaországba? Na nem, nem, nem, nem. Teljességgel képtelenség. Erre még egyáltalán nem vagyok felkészülve. Elmenni vele..elmenni valakivel egy másik országba. Valakivel!
Nem. Már meg kéne lassacskán szoknom, hogy Zayn itt van az életemben és vele minden olyan új és meredek.
-Komolyan. Van három hetünk és abból eltölthetnénk öt napot együtt, Nice-ban.
-Zayn ez olyan..-kerestem a megfelelő szavakat.
-Nem mondhatod azt, hogy ez neked túl sok -vágott a szavamba. -Ez csak egy nyaralás Alexis -mosolygott könnyedén. Aha..
-Oké, de például, hogy tudnék elmenni a munkahelyről? Még most kaptam állást és máris kivennék öt nap szabadnapot?
Igen, elmondtam neki. Azt is, hogy jelenleg a bőröndöm egy része Sasha-nal van és, hogy jelenleg nincs hol laknom. Bár kábé százszor felkínálta a lehetőséget, hogy lakjak nála én százszor utasítottam el. Újra és újra meghallgathatta, hogy miért nem akarom ezt, de ő csak mondta, hogy de nála én jól elleszek. Végül másfél óra után sikerült meggyőznöm.
-Igen -válaszolta könnyedén.
-Nem fog menni -ingattam a fejemet.
-Majd én beszélek a tulajjal -mondta miközben egy száz wattos mosolyt villantott.
-Az nem fog menni -komolykodtam.



Megcsókolta a nyakamat. Aztán még egyszer és még egyszer. A pólómat egy mozdulattal lehúzta a vállamig és már a kulcscsontomat csókolta.
-Zayn -suttogtam nagyon halkan.
-Tudom -mondta és már el is távolodott. Nem arról van szó, hogy nem akarom ezt. Nem is arról, hogy nekem ez sok lenne. Egyszerűen csak szokatlan még ez az egész. Az érintése, az, hogy a fülembe suttog és; megcsókol. Annyira sokszor gondolok ezekre a dolgokra és én érzem; ez nem jó, ha ennyit rágódok ezeken, de nem megy nem erre gondolni. Annyira szokatlan még ez nekem. Pedig már lassan hagynom kéne neki az ilyeneket.
-Nem azért csak..
-Még nem állsz készen rá -fejezte be helyettem a mondatot. A mellkasára hajtottam a fejemet. Remélem nem hiszi azt, hogy miatta vagy netalántán vele nem akarom. Mert tényleg nem erről van szó.
Összekulcsoltuk a kezünket és egy pillanatra ránéztem a tetoválásaira.
-Tetkót akarok -jelentettem ki.
-Milyet? -kérdezte könnyedén, de azért egy kis meglepődöttség volt a hangjában.
-Egy "Bring me to life" feliratot a karomra -mutattam azt a vonalat ahol a tetoválást elképzeltem.
-Van egy ismerősöm aki profi, Ed Sheeran.
-Ed Sheeran? Ed Sheeran az ismerősöd? -ültem fel hirtelen és néztem rá. Ez viszont nem kis meglepődöttséget váltott ki belőle.
-Igen, miért?
-Imádom. Ő a kedvenc előadóm. Nagyon sok száma segített nekem -mondtam miközben a pulcsim végét babráltam.
-Holnap elmehetünk hozzá, ha akarod -ajánlotta fel miközben mosolygott.
-De jó! -lelkesedtem. Zayn-re néztem aki eközben hatalmas mosolyra húzta a száját. Egy "most mi van?" nézéssel és felvont szemöldökkel pillantottam rá.
-Csak még nemigen láttalak így örülni, semminek.



A fű még vizes volt és a hideg levegő párát hagyott az ablakon. Ilyen igazából egész ősziesnek számító időben ültem kint Zayn teraszán, egy még elég hideg faszéken és épp a kora reggeli cigarettámat szívtam. Sosem voltam híve a korán kelésnek, de mostanában valami okból kifolyólag hat óra előtt már fenn vagyok. Annyi minden kavarog a fejemben. Munka, lakás, Zayn-nel elmenni  Franciaországba, mi lesz velem?, turnéra megy és még hasonló gondolatok cikáztak a fejemben. A leginkább aggasztó dolog az az volt, hogy Zayn elfog menni. Nem, nem az, hogy esetleg lakás nélkül maradok, felőlem én az utca végén levő kis padon is elalszom, csak Zayn maradjon itt. Nélküle..nélküle én senki vagyok, de komolyan. Tudom magamról, hogy egy másik társaságban bunkó, csúnyán beszélő és szürke lány vagyok. Vele pedig..más? Igen, határozottan.
És fáj, hogy úgy érzem, ha húsz nap múlva elmegy akkor ugyanolyan bunkó és senki leszek.
Épp az asztalon heverő hamutálba raktam a cigarettacsikket és a pulcsimat húztam magamon össze amikor egy rekedtes hangot hallottam meg mögöttem.
-Te mi a szart csinálsz ilyenkor, idekint? -kérdezte miközben kezével megtörölte szemeit és felhúzta pulcsijának cipzárját. Ő már magára kapott egy melegebb ruhát és sportcipőt míg én mezítláb, rövidnadrágban és egy vékony pulcsiban ültem kint immáron tíz perce. Hát hogy is fogalmazzak néha elég felelőtlen tudok lenni.
-Ülök -válaszoltam.
-Nem szeretnél visszajönni a meleg házba, netalántán a meleg ágyba és visszaaludni?
-Nem.
-Sejtettem..-mondta. Aprót sikítottam mikor egy hirtelen mozdulattal kapott az ölébe és már elindult a nagy, elhúzhatós ajtó felé. Egyik keze a combom alatt tartott, a másikkal pedig a hátamat fogta, miközben én nyaka köré fontam a kezeimet.
-Ez nem fair.
-Csak nem akarom, hogy megfázz.


-Kérlek mesélj a turnéról -szűrtem ki a szavakat a délelőtt folyamán magamból.
-Hát..Nemsokára kezdődik, ugye. Európa és Amerikai állomások lesznek. Az elején még nem is igazán lesz sok koncert, de utána nagyon besűrűsödnek az események. Minden nap lesz valami fotózás, interjú vagy koncert. Általában szállodában, de lesz olyan, hogy a turnébuszban fogunk aludni mind az öten. Személy szerint én ennek nagyon örülök.
-Miért?
-A menedzsment úgy gondolja, hogy mi vágyunk arra, hogy egy szoba, akkora legyen mint valakinek a háza és legyen benne két fürdőszoba, konyha, medence, több száz dolláros dolgokkal felszerelve. Mi pedig ezt utáljuk. Mi sokkal jobban bírjuk a kis egy szoba, fürdőszoba felosztást. Ezért inkább a turnébuszban alszunk.
-Értem. És akkor mért nem mondjátok meg, hogy ti ilyen szobát szeretnétek? -kíváncsiskodtam.
-Mert nagy méretben függünk tőlük. Azt mondják, hogy ez hozzátartozik az "imidzsünkhöz".
-Ez biztos idegesítő.
-Nagyon.



2 nap múlva: 
Ma volt az első napom a kávézóban. Nem is volt vészes. Sasha-val és egy másik csajjal dolgozunk és ma tök jó volt a forgalom is. Mivel a papírokat és egyéb dolgokat már tegnap elintéztük, így ma már megtanulhattam az itteni gépek használatát és kezdhettem is.
Lakásom még mindig nincsen ami igazából kezd aggasztani. Zayn még mindig mondja, hogy menjek hozzá, de ezt nem fogadhatom el.
Mivel már lejárt a munkaidőm, éppen az ajtót nyitottam ki amikor nem kis meglepetésemre Zayn-t láttam meg magam előtt.
-Hát te? -döbbentem le.
-Jöttem, hogy hazavigyelek. Itt a főnököd?
-Ja, de miért? -értetlenkedtem.
-Beszélek vele -mondta könnyedén?
-Mert? -döbbentem le.
-Nagyon jó vagyok a rábeszélésekben. Remélem rá tudom venni, hogy adjon neked egy kis szabadnapot, hogy eltudjalak vinni nyaralni -mondta és halál komolyan kikerült. Felnevettem. Azt hittem, hogy csak viccel.
-Hé várjál már meg! -mentem utána. Zayn nem normális.





Bocsánat, bocsánat, bocsánat és bocsánat. Tudom, hogy sokat késtem, de a héten magamra nem volt időm és a gép közelébe is alig jöttem. Azért remélem tetszik..:') Köszönöm a két kommentet már válaszoltam is rájuk.
Twitter: https://twitter.com/BananaLoveeeee
Kommenteljetek mert sokat jelenet!
Selena

Szerintetek mi lesz az első évad vége? Zayn elmegy turnézni Alexis nélkül? És Alexis-zel mi lesz?