23.fejezet

-Kedvellek.
-Miért tennéd?
-Hagyd a kérdéseket.

-Add ide -kaptam ki Zayn kezéből a lázmérőt.
-Mennyi? -kérdezte egy kis idő múlva. Elhúztam a számat.
-38,9.
-Hozok neked gyógyszert -mondta és a konyha felé vette az irányt.
-Orvoshoz nem viszel el? -kérdeztem viccesen.
-De, jó ötlet. Átöltözünk és indulunk is -mondta amikor visszatért a kezében egy gyógyszerrel és egy pohár vízzel. Sóhajtva gondolkodtam az ötletén. Sohasem voltam még orvosnál. Mármint..a kötelező védőoltásokat meg ilyesmiket megkaptam, de ha beteg voltam akkor nem vittek el. Inkább otthon kezeltek.
-Nincs is fehérneműm Zayn. Így nem tudnék elmenni -jegyeztem meg. Miért van az, hogyha netalántán a fehérnemű szót kell Zayn előtt felhoznom akkor elpirulok? Ez aggasztó.
-Akkor elmegyünk hozzátok, te ott felöltözöl én pedig elviszlek.
-Egyedül is eltudnék menni -vitatkoztam.
-Betegen? Egyedül a hidegben? Nem hiszem, hogy jó ötlet lenne.
-Oké -sóhajtottam, majd óvatosan felálltam a kanapéról. -Köszönöm, hogy elviszel -mosolyodtam el. Közelebb hajolt hozzám, hogy egy csókot adjon, de én gyorsan elhúzódtam, hogy ne kapja el. Mosolyogva húzott közelebb magához és immáron sikeresen egy csókot adott ajkaimra.
-Nincs mit.


-Pakolj össze több napra -mondta Zayn mikor leállította a motort.
-Mert? -néztem rá döbbenten.
-Beteg vagy és szeretnélek magam mellet tudni.
Egy kicsit azért meghatódtam. Nagyon sok mindenen meghatódok amit ő mond nekem. Maga mellett akar tudni...törődik velem és érdeklem. Ha most egyedül lettem volna valószínűleg még könnyek is szöktek volna a szemembe.
-Feljössz velem? -mutattam a házra. Bólintott és kiszálltunk az autóból.
Megfogtam a kezét amikor mellettem termett, majd elindultam. A zár kattanással jelezte, hogy bemehettünk. A szüleim nem voltak itthon -egyébként soha sincsenek itthon-, de ennek külön örültem most. Felmentem a lépcsőn ezzel magammal húzva Zayn-t aki eddig csendben nézelődött. Benyitottam a szobába és egyből pakolni kezdtem.
-Ez a te szobád? -bukott ki Zayn-ből az amúgy elég nyilvánvaló tény.
-Igen.
Tényleg nem nagy szám, eléggé kicsi, egy ágy, egy szekrény és egy íróasztal fér el benne. Gondolom a falfestéken akadt ki vagy netalántán a redőny állapotán, de 19 év alatt ezek a dolgok is elromolhatnak, és a festék is lejöhet egy két helyen a falon.
Bementem a fürdőszobába ami a szobából nyílt és kihoztam a legszükségesebb dolgaimat. Egy kisebb táskába pakoltam be pár ruha mellé. Gyorsan választottam ki egy egyszerű szettet amit a kezeim közé kaptam és elindultam a fürdő irányába.
-Átöltözöm -mondtam gyorsan. A fiú aki eddig a segítségemre volt mindenben most az íróasztalomon tartott fotókeretet nézte amiben egy kiskori kép volt rólam.
Sietősen kaptam magamra a ruhákat, majd kivágtam az ajtót, felkaptam a táskámat és Zayn-t magammal húzva léptem ki a házból.



-Figyelj. Én még nem voltam orvosnál -mondtam. Zayn döbbenten fordult felém amikor megálltunk az orvosi rendelő előtt.
-Soha? -bólintottam. -Hogy hogy?
-A szüleim sosem vittek el magamtól pedig nem mentem.
Valamiféle segítséget vártam. Mit fognak velem csinálni? Jó azzal tisztában vagyok, hogy megvizsgálnak, de hogyan? És mivel? Fogalmam sincs ezekről.
-Hát..le kell venned a pólódat megnézik a szívhangodat aztán gondolom a torkodat, megkérdezik mi a panaszod, írnak fel receptet és jössz.
-Zayn..én nem veszem le a pólómat -ijedtem meg. -Beutal valami klinikára vagy mit tudom én.
-Örülnék, ha beszélnél egy pszichológussal.
Furcsa tekintettel néztem rá.
-Nem megyek be!
-Jó és akkor mit csináljunk?
-Menjünk vissza hozzád, ha pedig lemegy a lázam akkor nem jövünk vissza De ha tovább emelkedik és valami csoda folytán akkor visszajövök.



**


-Ébresztő -hallottam meg egy hangot előttem. A személy aki hozzám szólt most egy puszit nyomott az arcomra valamint a hajtincseimet amik az arcomnál ólálkodtak elfésülte onnan.
Párat pislogtam mielőtt teljesen megtudtam volna szokni a lámpa fényét. Elaludtam volna? Igen, határozottan.
Nyújtózkodva ültem fel, majd lustán körbenéztem.
-Már este van. Az egész napot átaludtad.
-Tényleg? -kérdeztem kómásan. A kinti tájat ténylegesen sötétség borította.
-Zuhanyozz le, mosd le a sminkedet aztán gyere aludni. Egyáltalán miért van rajtad még betegen is smink? Az nem jó a bőrnek -mondta.
-Zayn! -állítottam le. Épp felébredve egyszerűen utálok beszélni vagy kommunikálni, de vele azért más volt a helyzet. Ő az aki van nekem.
-Oké,oké abbahagyom.

Bevonultam a fürdőszobába a táskámmal együtt, majd gyorsan tusoltam le. Miután felvettem az egyik bő pólómat és az egyik rövidnadrágomat megmértem a lázamat. Tudom, hogy nem ajánlatos egy kiadós, meleg  fürdő után lázat mérni, de hát szerintem meg pont mindegy. Még mindig 38 fölött volt így vettem be egy gyógyszert, majd Zayn szobájába vettem az irányt. Karba tett kézzel figyeltem ahogyan az ágyán fekszik és a plafont nézi. Halk léptekkel lépkedtem, majd mellé dőltem. Mellkasára hajtottam a fejemet és elmosolyodtam ahogy hallottam szívdobogását.
-Ülj fel -kérte én pedig ezt megtettem. Ő is így tett. El is felejtettem, hogy az arcomat most nem takarja "máz" ami miatt magabiztosabbnak érzem magamat. -Gyönyörű vagy -mondta. Elpirulva hajtottam le a fejemet.
-Hazudsz -motyogtam.
-Miért hazudnék én neked? -emelte fel a fejemet. Nem tudom. Miért hazudna? Mutató ujjával óvatosan simított végig az arcom jobb oldalán. Megvontam a vállamat. -Na látod.
-A gyönyörű lányoknak nincs nagy karikáik a szemük alatt és bőrhibáik sincsenek.
-A gyönyörű lányok sem tökéletesek -mondta és megcsókolt. Kell nekem ennél több? A nyakamat tettem volna rá, hogy én sosem fogok ilyen érzéseket táplálni valaki iránt. A kérdésemre pedig a válaszom; nem.



Az éjjel ismét vihar tombolt így számomra nem volt meglepő, hogy a hajnali órákban többször is felriadtam, és eközben Zayn mit sem sejtve az igazak álmát aludta. Kábé tíz körül untam meg a heverészést valamint azt, hogy egyszer melegem lett egyszer pedig fáztam, így a takarót is egyszer lerúgtam magamról egyszer pedig rajtam maradt.
A konyhában először feltettem egy adag kávét, majd úgy döntöttem reggelit készítek. Az elhatározás megvolt az biztos. Rájöttem, hogy tükörtojást egész ügyesen tudok készíteni így neki álltam azt megcsinálni.


Az eredmény olyan átlagos lett, nem lett jó és rossz sem. Mondjuk azért Zayn-t lenyűgöztem vele. Remélem azért nem attól ámult el, hogy főztem.
Pár óra múlva a kanapén feküdtünk amikor megszólalt a telefonom. Érdeklődve néztem a képernyőre, hogy ki az aki engem keresett. A neven pedig ledöbbentem. Valaha hívott engem az anyám amikor a telefonom megvolt? Egyáltalán miért hívna engem? Nem igazán tudom. Sosem beszéltünk még telefonon. Valami baj történt?


Kérlek kommenteljetek!:)